körtánc

JELENTKEZÉS

A következő alkalmak: 2018. október 20. 9:30-tól 10:30-ig

 november 24.; december 22. szombat 

Baráti Eszter Kinga nővér vezetésével

A foglalkozások ingyenesek, kérem legalább 1 héttel előre jelentkezni 

kinga@iskolanoverek.hu vagy :+36-30-8642322.

Jelentkezésről visszaigazolást küldök. Létszám: 8-20 fő.

2018. április 14. szombat 15:00-16:30  és 

2018. április 27. péntek 16:15- 17:45 

A zenék és lépéseink Nagyszombat csendjéből a Húsvét örömébe vezetnek át.
Pünkösdi várakozásunk megtestesül mozdulatainkban.

Helyszín:SZIGNUM kollégium épülete - 6900 Makó Szent István tér 22/b

További információ, online jelentkezés

kinga@iskolanoverek.hu vagy itt: https://www.facebook.com/events/176925142930755/

TELEFON:+36-30-8642322


Előző alkalmak: 

2018. február 1. csütörtök 17.00-18.30

A foglalkozáson

  • Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódunk (február 2.)
  • másrészt a farsangi időszakban különféle népek dinamikus körtáncaival ismerkedünk.

Helyszín:SZIGNUM kollégium épülete - 6900 Makó Szent István tér 22/b 

További információ, jelentkezés: boldogasszony.forrasa@gmail.com vagy 


TELEFON:+36-20-2207682


2017. december 8. Földtiltó Boldogasszony ünnepén 17:00 órától

Előzetes jelentkezés szükséges e-mailben vagy telefonon.


2017. június 23. pénteken 17.00-18.30-ig

A táncmeditáció évadzáró alkalmán táncunk két fő motívuma a búza (gabona) és a tűz lesz.

A búza Sarlós Boldogasszony ünnepének (július 2.) elővételezése

A tűz a pünkösdi ( idén június 5.)  és Szentiván-éj ünnepkörhöz is kapcsolódik 

Szentiván-éj

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre - még ha csak egyetlen éjszakára is - de elveszítették hatalmukat az ember felett. 

A naptárreformok miatt van csúszás
A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld - különösen az északi félteke - ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon - június 21-én - az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.

"Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik, ennek oka azonban a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni" - mondta el a FigyelőNetnek Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.

A nyári napforduló már a neolitikus idők óta jelentőségteljes nap az emberiség történetében. A kelták, a germánok, a szlávok és az északi népek többsége már a kezdetektől megünnepelte ezt, mint ahogy ezt ma is teszik. Papjaik, druidáik a Föld és az Ég nászának tartották e különös napot, s ennek megfelelően is tisztelegtek előtte.

Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük

Mivel a keresztényi logikába is beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.

Európa szerte - különösen az északi és a szláv népek - gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.

Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az 5-ik században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.

Szent Iván napi magyar népszokások

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. "A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását - népies nevén lobogózást - a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte" - mondta lapunknak Hegedűs Vilmos kultúrakutató.

A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Hegedűs megemlíti még, hogy gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

Múzeumok éjszakája

Manapság Magyarországon is újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése. A berlini példát követve 2001 óta már nálunk is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor évről-évre, késő éjszakáig tartó nyitvatartási renddel egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.

Portugáliában a nyári napforduló ünnepe a "Santos Populares", vagyis a népszerű szentek ünnepségsorozat egyik elemeként vonult be a köztudatba. Az ünnepsorozat egyik legérdekesebb és egyben régi hagyományokat idéző pillanata, amikor Lisszabonban két-háromszáz szerelmespár egyszerre mondja ki egymásnak a boldogító igent. Ők ugyanis ilyenkor emlékeznek meg Szent Antalról is, aki a házasságközvetítés szentje. A szerelmesek ilyenkor bátran vallanak szerelmet kiszemeltjüknek egy cserép bazsalikom és egy szerelmes vers kíséretében.

Keresztelő Szent János ünnepén Portóban tele vannak az utcák ünneplő emberekkel, akik virágzó fokhagyma csokorral vagy kisebb méretű műanyag kalapáccsal veregetik meg finoman a mellettük elhaladókat, s ezzel szerencsét kívánnak nekik. Az idősebbek szerint így próbálják meg visszaterelni egymást a helyes útra. Természetesen az ünnep elmaradhatatlan kelléke a vidám tánc és az éjszakai tűzijáték a Douro folyó felett.

Az ünneplés azonban nem csak délen hagyomány. Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar - amely mindig a június 20 és 26 közötti szombatra esik - nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap.

Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást.

Pilisszentiván is ünnepel
Pilisszentiván, amely nevét égi patrónusáról kapta, 18 éve ünnepli védőszentjének neve napját, s egyúttal a hozzá fűződő legendát is. A községben minden esztendőben nagy nyüzsgéssel várják a Szentiván-éj jöttét.

forrás: http://24.hu/elet-stilus/2008/06/21/szentivan_ej_magikus_ejszaka/



Következő alkalom: 2017. április 14. Nagypéntek 10.00-11.00


Imádság a szavakon túl

Várlak, ha vágysz arra, hogy szavak nélkül keresd a kapcsolatot a transzcendenssel, Istennel. Mindezt közösségben, egyszerű lépésekkel, mozdulatokkal. Annak megtapasztalására hívlak, hogy a befelé irányuló figyelem megnyit.

Kényelmes, bő ruha ajánlott.


Helyszín: SZIGNUM kollégium épülete
6900 Makó Szent István tér 22/b (Vörösmarty u. - Árpád u. saroképüle)

A program a plébániai lelkinap keretében valósul meg, amely 9.00-től 14.30-ig tart. A teljes programra lehet jönni,  előzetes jelentkezéssel
 DRÓTPOSTA: boldogasszony.forrasa@gmail.com

TELEFON: +36-30-8642-322



2017. február 9. csütörtök 18.00-20.00A következő foglalkozáson - egyrészt Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódunk (február 2.), - másrészt a farsangi időszakra való tekintettel különféle népek dinamikus körtáncaival ismerkedünk. 
Jelentkezés: boldogasszony.forrása@gmail.com Előző foglalkozás:2016. december 8. 18.00-20.00

LITURGIKUS KÖRTÁNC FOGLALKOZÁSOK MAKÓN

Ezt olvassuk a 150. zsoltárban: "Dicsérjétek Őt dobbal, körtáncot járva..." A zsoltár tanúsága szerint imádkozni nem csak ülve vagy állva lehet, hanem mozdulatokkal is.
A liturgikus körtánc nem új találmány. Ugyanakkor nincs könnyű dolga annak, aki szeretné megismerni, netán gyakorolni.

Most Makón lehetőséged van rá!

Következő alkalom: 2017. február 9. csütörtök 18.00-20.00

Helyszín: SZIGNUM kollégium épülete
6900 Makó Szent István tér 22/b (Vörösmarty u. - Árpád u. saroképüle)

Sokféle imádságos könyv és lelki irodalom látott már napvilágot. Ezek szavakkal és gondolatokkal közelítenek Isten felé.

A liturgikus körtáncban egész valónkkal veszünk részt.

A részvételhez nem szükségeltetik tánctudás, imatapasztalat vagy istenhit; inkább egyfajta érdeklődés és nyitottság. 

A zene, a ritmus, a lépések és mozdulatok, a többiek jelenléte mind segítenek abban, hogy jelen legyek térben és időben, és ezáltal hagyjam megmutatkozni azt ami/aki van.

A részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött.

A foglalkozásokat vezeti: Baráti Eszter Kinga

www.boldogasszony.hu      tel: +36 30 8642 322


 Földvári Mónika cikke  "A liturgikus körtánc hatásairól "

http://ujember.hu/wp-content/uploads/2015/05/07_Foldvari_Monika.pdf


"Dicsérem a táncot, mert szabaddá tesz a nehéz dolgoktól, és mert azt, aki egyedül van, bevonja a közösségbe. Dicsérem a táncot, mert az egészséget és a szellem tisztaságát szolgálja, mert könnyeddé teszi a lelket. A tánc átváltoztatja a teret, az időt és az embert. Ezeket mind az agy, az akarat és az érzések által a szétesés fenyegeti. A tánc az egész embert követeli... Ó, ember, tanulj meg táncolni! Különben nem fogják tudni az angyalok, hogy mit kezdjenek veled a mennyben." (Szent Ágoston)
forrás:
http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2014/augusztus/10.html  

A Körtáncok élettani hatásai:

- Tudatosítja és feloldja a testi feszültségeket

- Életenergiával, erővel tölt fel

- Összehangolja a két agyféltekét (a gyakori keresztező mozgások által)

- Segíti a testi elfogadást és az öngyógyító folyamatok beindulását

- Növeli az állóképességet

- Javítja a mozgáskoordinációt

- Segíti az egészséges testtudat kialakulását

forrás: http://farkasandi.hu/a-kortancrol/a-kortancok-hatasai

  • Liturgikus körtánc, mint imaforma

"Dicsérjétek dobbal és tánccal!... Minden élő dicsérje az Urat!" (150. zsolt)

Imádkozni lehet szavakkal, gondolatokkal, és testünkkel is.

Aki énekel, kétszeresen imádkozik, aki pedig táncol, háromszorosan imádkozik:

http://talita.hu/magazin/aki-tancol-haromszorosan-imadkozik/

"A tánc által Isten szerető figyelmének középpontjába kerülhetünk. A liturgikus körtánc Isten dicsőítésének régi eszköze"

Várlak, ha szeretnéd megtapasztalni a közösség és a közös ima ezen fajtáját.